Aki huzamosabb ideig ingázik az tudja, hogy a repülés már teher. Se nem érdekes, se nem izgalmas. Elsőrepülőnek lenni viszont jó. Én egyébként ennek az izgalomnak tudom be az elnök kinti produkcióját; és nehogy bárki is azt higgye, hogy olyan nagyon metál képviselőnek lenni ott. A nagy munkában szorít az idő. A képviselőket taxi viszi és hozza, nincs quick buri, nincs sétálás Anderlechtben a Midi-ig, vagy vonatozás Brugge-be. Otthon vár a sok éhes száj (mindenkinek a maga fajtája szerint), és akkor menni kell. Brüsszelben és környékén meg általában franciául beszélnek, ami az ország 2/3 felében történelmi okok miatt tiltott. Angol nyelvből már tudjuk a teljesítményt, mondjuk úgy igazat beszél, mert akkor serious. Szerencsére ezt Európa még nem tudja.

Szóval ennyi, képviselőnek lenni teher, és muszklizni ott, ahol Douglas Adams óta pontosan tudják, hogy az elnöknek semmi hatalma sincs, hát, ez már epic failed. Szóval drága magyar barátaim ne irígykedjetek rájuk, hiszen az a magyarok egyik legfőbb bűne, és mivel mindenkinek megvan a maga keresztje, nekik is. Elhihetitek, hogy jóval nagyobb és jóval több, mint bármelyikőtöknek.

Mégis, talán a magyarok legnagyobb bűne a jóra való restség, és most nem valami nagy dologra kell gondolni, hanem a legegyszerűbb apró részletekre. Arra a megátalkodott rosszindulatra amiből a másik hat is fakad, és bár mindegyikük tudja, hogy kevés ráfordítással sok jót is tehetne (és így mindenki jobban érezné magát), mégsem teszi, és még önmagának is rosszat csinál csak hogy a másiknak még rosszabb legyen. Amíg ezen nem jutnak túl, addig fognak uralkodni a magyarok felett az orbányosok.